Kedves Olvasó!

Korábbi bejegyzéseink során már többször lyukadtunk ki a következő fontos üzenetre: „Csak azt vedd meg, amire tényleg szükséged van!”. Nem hangzik túl bonyolult feladatnak. Csakhogy közben körülvesz minket ez a fogyasztói társadalomnak nevezett dolog, és mindent összezavar. A következő posztunkban néhány olyan trükköt veszünk sorra, amivel vállalatok egy kicsit átfogalmazzák az előző üzenetet: „Vegyél sokat és vegyél gyorsan!”

Régi, jól bevált módszerek

Gondolom legtöbben jártunk már úgy, hogy semmit sem találtunk az előző helyén a legközelebbi hipermarketben. A fél órás keresgélés során elfelejtettük, miért is jöttünk igazából, cserébe viszont eszünkbe jut, vajon maradt-e még otthon almás-meggyes-répás gyümölcslé. Anélkül kár lenne hazamenni. Csomagban 10% kedvezmény?? Mekkora fogás, vegyünk 3 csomagot, és máris spóroltunk kb. 134 Ft-ot. Elégedetten folytatjuk utunkat szép lassan a pénztárak felé. Valaki már megint lejárt kuponokkal akar fizetni, pedig már így is 10 perce állunk sorban. Nem tudom, mi lehet ennél rosszabb élmény. És közben még a csokik is itt néznek ránk csábító szemeikkel. Nem szabadna, de egyet bedobunk a kosárba.

Az akaraterő és a figyelem olyanok, mint az izmok, ráadásul hamar kifáradnak. Ahogy fáradnak, egyre nehezebben állunk ellen a csábításoknak. Egy zsúfolt bolt pedig a legjobb környezet erre a célra. Minden úgy van megtervezve, hogy odavonzza a figyelmünket: a sárga és piros AKCIÓ! feliratok, az áruk közvetlen a bejáratnál, az áruk közvetlen a kassza mellett. A nyári sláger, amit alig hallasz, de mégis a fejedben ragad egész nap.

És nem csak az akaraterő tulajdonságait ismerik jól a vállalatok, hanem az agy egyéb mechanizmusait is:

Veszteség-elkerülés: 100 Ft elvesztése sokkal mélyebben érint minket, mint 100 Ft nyereség. Próbálunk mindent megakadályozni, ami veszteséget jelentene számunkra.

Hogyan használják ezt a marketingben?

• Ingyenes próbaidőszakok – amit egyszer megismertünk, nem szívesen mondunk le róla
• „Limitált kiadás, ne maradjon le róla”
• „A 10. kávé ingyen az Öné”

Horgony-hatás: egy előre megadott információhoz való túlzott ragaszkodást jelent, ami szinte mindig befolyásolja a döntéseinket.

Hogyan használható ki ez a jelenség?

A kép az Udemy nevű online oktatási oldalról származik. Néhány hónapja találtam rá valamilyen "pár napos" akció alatt, amikor óriási kedvezményekkel juthattunk hozzá nagyon értékes tanfolyamokhoz. Bedőltem neki. Úgy tűnik, az akció azóta is tart.

Az áthúzott árak vagy "véletlen" a ruhán hagyott korábbi árcímke mind arra szolgálnak, hogy hasonlítási alapot teremtsenek, amihez onnantól kezdve igazodunk. 

Találkozhatunk vele a booking.com-on is, az első találat legtöbbször egy igen borsos ajánlat lesz. (Egyébként a bookingon még vagy száz hasonló módszert figyelhetünk meg)

Nem csoda, hogy az döntéseink mellett az érzékszerveinket is ügyesen manipulálják, akik szeretnének ránk sózni valamit. Ma már külön illatmarketing cégek segítenek meghatározni, milyen illatot érezzenek a vásárlók egy-egy boltban. Az illatok nagyon erősen hatnak az érzelmeinkre, könnyen háttérbe szoríthatják a racionális döntéseket. Például, aki járt mostanában a Corvin Plazaban, érezhette a tömény édes-fahéjas kávéillatot még a harmadik emelet sarkában is. Nem hiszem, hogy a Frei Café véletlenül telítette be az egész plázát ezzel az illattal.

Kísértések a digitális világban

A valós boltoknál már csak a virtuális világban próbálják jobban irányítani a viselkedésünket. A közösségi oldalak és a számítógépes játékok nagyon jól ismerik, mire vágyik az ember: dopaminra.

A dopamin sokféle jutalom hatására termelődhet. Elsődleges jutalmak azok, amelyek szervezetünk működését segítik elő (azaz étel, ital stb.), vagy a fajunk fenntartását támogatják (szex, szerelem, utódgondozás). Minden más jutalom tanult viselkedésekhez kapcsolódik, ezek a másodlagos jutalmak: pénz, siker, édes semmittevés vagy elismerés. És újabban: „Ikszipszilon kedveli a profilképedet.”

Hogyan kapcsolódik ez a fogyasztói társadalomhoz? A virtuális világban folyamatosan felénk áramló ingerek és jutalmak hatására egyre több időt töltünk a közösségi média böngészésével. Azt látjuk, hogy valaki már megint elutazott, új autót vett, vagy éppen csak tejszínhabos kávét kortyolgat. Ha ez nem lenne elég arra, hogy mi is vásároljunk valami hasonlót, pontosan ránk célzott hirdetések százait látjuk naponta.

Hát, ebben a zajban döntse el valaki ügyesen, mi az, amire tényleg szüksége van, és mi az, amit éppen csak a szeme kívánt meg.

A bejegyzés célja nem az, hogy minden marketingest és minden reklámot gonosznak állítson be. Viszont egész érdekes figyelni a fentihez hasonló technikákra a mindennapi életben, és amikor észrevesszük, azt mondani magunkban: „Látom mivel próbálkoztok, nálam nem jött be!”

Persze fel kell készülni azokra az alkalmakra is, mikor nem vagyunk ilyen figyelmesek.

A legegyszerűbb módszer a bevásárlólista írása és szigorú betartása.

Ha új ruhát szeretnénk, lehetőleg kerüljük el az „illatos-zenés” plázákat, próbáljunk szétnézni a használt ruha üzletek kínálatában. Néha meglepően jó darabokat lehet találni.

A használt áru a bútorok esetében is jó megoldást jelenthet. Ha a családban van egy zsúfolt garázs/padlás, ott is érdemes szétnézni, izgalmas dolgokba lehelhetünk új életet.

Aki pedig többet szeretne tenni azért, hogy kevesebb kacat vegye körül, nézzen utána a minimalista életmódnak és tippeknek. Itt meg is találhatja az első lépést.